George Osborne brit p¨¦nz¨¹gyminiszter nyilatkozata az EU-tags¨¢gr¨®l sz¨®l¨® n¨¦pszavaz¨¢st k?vet?en
A p¨¦nz¨¹gyminiszter nyilatkozata a brit EU-tags¨¢gr¨®l sz¨®l¨® n¨¦pszavaz¨¢st k?vet?en
Szeretn¨¦m a mai napon (2016. j¨²nius 27.) a brit n¨¦pet ¨¦s a glob¨¢lis k?z?ss¨¦get megnyugtatni, hogy az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g k¨¦szen ¨¢ll, hogy er?s poz¨ªci¨®b¨®l n¨¦zzen szembe a j?v?j¨¦vel.
Ez az¨¦rt van ¨ªgy, mert az elm¨²lt 6 ¨¦vben a korm¨¢ny ¨¦s a brit n¨¦p kem¨¦nyen dolgozott, hogy ¨²jj¨¢¨¦p¨ªtse a brit gazdas¨¢got.
Szisztematikusan v¨¦gigvitt¨¹nk egy tervet, aminek eredm¨¦nye, hogy az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g¨¦ ma a leger?sebb fejlett gazdas¨¢g a vil¨¢gon.
A n?veked¨¦s kiemelked? volt.
A foglalkoztat¨¢si r¨¢ta rekord szinten van.
A bankok t?kek?vetelm¨¦nye a t¨ªzszeres¨¦re n?tt.
A k?lts¨¦gvet¨¦si hi¨¢ny pedig a nemzeti j?vedelem 11%-¨¢r¨®l a becsl¨¦sek szerint id¨¦n m¨¢r 3% al¨¢ cs?kken.
Azt mondtam, hogy meg kell jav¨ªtanunk a tet?t, hogy k¨¦szen ¨¢lljunk, b¨¢rmit is hozzon a j?v?.
Szerencs¨¦re ezt tett¨¹k.
Ennek eredm¨¦nye, hogy a gazdas¨¢gunk el¨¦g er?s ahhoz, hogy szembe n¨¦zzen azokkal a kih¨ªv¨¢sokkal, amik most v¨¢rnak r¨¢.
Ez a kih¨ªv¨¢s vil¨¢gos.
Cs¨¹t?rt?k?n az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g n¨¦pe az Eur¨®pai Uni¨®b¨®l val¨® kil¨¦p¨¦s mellett d?nt?tt.
Ez nem az az eredm¨¦ny, amit ¨¦n akartam, vagy ami¨¦rt sz¨ªvvel-l¨¦lekkel kamp¨¢nyoltam.
De a Parlament ¨²gy hat¨¢rozott, hogy vannak olyan alkotm¨¢nyos jelent?s¨¦g? k¨¦rd¨¦sek, amikben nem lehet, hogy kiz¨¢r¨®lag politikusok hozzanak d?nt¨¦st, hanem az emberek kell, hogy d?ntsenek n¨¦pszavaz¨¢s ¨²tj¨¢n.
Az emberek most d?nt?ttek, ¨¦s nek¨¹nk, ebben a demokr¨¢ci¨¢ban mindannyiunknak el kell fogadnunk ezt a d?nt¨¦st ¨¦s az akaratuk szerint kell cselekedn¨¹nk.
Nem vonom vissza azokat az aggodalmaimat melyeknek a kamp¨¢ny sor¨¢n hangot adtam, de elfogadom a n¨¦pszavaz¨¢s eredm¨¦ny¨¦t ¨¦s minden t?lem telhet?t megteszek az¨¦rt, hogy az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g sz¨¢m¨¢ra ez m?k?dni tudjon.
A cs¨¹t?rt?ki n¨¦pszavaz¨¢st k?vet?en elengedhetetlen, hogy a brit gazdas¨¢g alkalmazkodni tudjon ehhez az ¨²j helyzethez.
Abban az elemz¨¦sben, melyet a P¨¦nz¨¹gyminiszt¨¦rium m¨¢s f¨¹ggetlen szervezetekkel egy¨¹tt k¨¦sz¨ªtett, h¨¢rom kih¨ªv¨¢s ¨¢ll; az ezekre adott v¨¢laszokat szeretn¨¦m most ismertetni.
El?sz?r is ott van a p¨¦nz¨¹gyi piacokon tapasztalhat¨® volatilit¨¢s.
Ezek a piacok lehet, hogy nem sz¨¢moltak a n¨¦pszavaz¨¢son sz¨¹letett eredm¨¦nnyel, de a P¨¦nz¨¹gyminiszt¨¦rium, a Bank of England ¨¦s a P¨¦nz¨¹gyi Fel¨¹gyeleti Hat¨®s¨¢g az elm¨²lt n¨¦h¨¢ny h¨®napot azzal t?lt?tt¨¦k, hogy ennek a lehets¨¦ges v¨¦geredm¨¦nynek a k?zvetlen p¨¦nz¨¹gyi k?vetkezm¨¦nyeire felk¨¦sz¨¹lve rendk¨ªv¨¹li int¨¦zked¨¦si terveket k¨¦sz¨ªtsenek.
A Prudenci¨¢lis Szab¨¢lyoz¨® Hat¨®s¨¢ggal (PRA) egy¨¹tt minden jelent?s p¨¦nz¨¹gyi int¨¦zettel szisztematikusan dolgoztunk az elm¨²lt hetekben azon, hogy fel legyenek k¨¦sz¨¹lve az esetleges kil¨¦p¨¦s k?vetkezm¨¦nyeire. A megtett el?k¨¦sz¨¹letek alapj¨¢n a Bank of England devizalikvidit¨¢st tud ny¨²jtani a bankrendszer sz¨¢m¨¢ra. Ennek a tervnek a r¨¦szek¨¦nt a jegybankkal meg¨¢llapodtunk, hogy az eredm¨¦nyt k?vet?en azonnal, m¨¦g p¨¦nteken megsz¨®lal a jegybank eln?ke, Mark Carney.
Ahogy Mark vil¨¢gosan megfogalmazta, a Bank of England k¨¦sz 250 milli¨¢rd fontot a bankrendszer t¨¢mogat¨¢s¨¢ra ¨¦s a piacok zavartalan m?k?d¨¦s¨¦nek fenntart¨¢s¨¢ra ny¨²jtani.
A G7 orsz¨¢gok p¨¦nz¨¹gyminisztereivel ¨¦s jegybank eln?keivel p¨¦nteken telefonon egyeztett¨¹nk ¨¦s ¨¢llapodtunk meg meg¨¢llapodtunk egy ?sszehangolt v¨¢laszad¨¢sban.
A jegybank eln?k¨¦vel a h¨¦tv¨¦ge sor¨¢n folyamatosan tartottuk a kapcsolatot ¨¦s ma reggel azt mondhatom: sz¨¹ks¨¦g eset¨¦n tov¨¢bbi j¨®l ¨¢tgondolt int¨¦zked¨¦si tervek ¨¢llnak rendelkez¨¦s¨¹nkre.
Az elm¨²lt 72 ¨®r¨¢ban kapcsolatba l¨¦ptem eur¨®pai p¨¦nz¨¹gyminiszterekkel, jegybank eln?k?kkel, az IMF vez¨¦rigazgat¨®j¨¢val, az Egyes¨¹lt ?llamok p¨¦nz¨¹gyminiszter¨¦vel ¨¦s a k¨¦pvisel?h¨¢z eln?k¨¦vel, ¨¦s a jelent?sebb p¨¦nzint¨¦zeteink vezet?ivel, hogy k?z?sen k?vess¨¹k figyelemmel a fejlem¨¦nyeket.
Nem lesz k?nny? a k?vetkez? napokban.
De szeretn¨¦k vil¨¢gosan fogalmazni. Nem szabad al¨¢becs¨¹lni az elsz¨¢nts¨¢gunkat.
Fel voltunk k¨¦sz¨¹lve a nem v¨¢rtra.
?s fel vagyunk szerelkezve b¨¢rmi is t?rt¨¦njen.
Elt?k¨¦ltek vagyunk, hogy az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g p¨¦nz¨¹gyi rendszere a 8 ¨¦vvel ezel?tt t?rt¨¦ntekkel ellent¨¦tben ez¨²ttal seg¨ªteni fogja az orsz¨¢got b¨¢rmilyen sokkhat¨¢s is ¨¦ri, ¨¦s tomp¨ªtani fogja azt.
A m¨¢sodik kih¨ªv¨¢s melyre az elemz¨¦s r¨¢mutatott, az az a bizonytalans¨¢g, melyet a kil¨¦p¨¦st t¨¢mogat¨® voksok gy?zelme hozna az elk?vetkezend? h¨®napokban ¨¦s azt k?vet?en, mialatt az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g eur¨®pai sz?vets¨¦geseivel egy ¨²j kapcsolat l¨¦trehoz¨¢s¨¢n dolgozik.
A minisztereln?k elegend? id?t hagyott eld?nteni, hogy milyen is legyen ez a kapcsolat, azzal, hogy az 50. cikkelyt majd k¨¦s?bb l¨¦pteti csak ¨¦letbe, amikor ?sszel egy ¨²j minisztereln?k veszi ¨¢t a munk¨¢t.
Csak az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g tudja az 50. cikkelyt ¨¦letbe l¨¦ptetni ¨¦s meg¨ªt¨¦l¨¦sem szerint csak akkor szabad ezt megtenn¨¹nk, amikor hat¨¢rozott elk¨¦pzel¨¦s¨¹nk van arr¨®l, milyen ¨²j fel¨¢ll¨¢sra szeretn¨¦nk t?rekedni eur¨®pai szomsz¨¦dainkkal.
Addig is, ¨¦s az azt k?vet? t¨¢rgyal¨¢sok sor¨¢n is az emberek utaz¨¢shoz ¨¦s munk¨¢hoz val¨® joga nem fog csorbulni, a term¨¦keinkkel ¨¦s szolg¨¢ltat¨¢sainkkal val¨® keresked¨¦s sem fog v¨¢ltozni, mint ahogy gazdas¨¢gunk ¨¦s p¨¦nz¨¹gyi rendszer¨¹nk szab¨¢lyoz¨¢sa sem fog.
Ugyanakkor az m¨¢r most l¨¢that¨®, hogy a cs¨¹t?rt?ki d?nt¨¦s eredm¨¦nyek¨¦nt n¨¦h¨¢ny v¨¢llalat tov¨¢bbra sem fektet be vagy toboroz ¨²j munkaer?t.
Ahogy a n¨¦pszavaz¨¢s el?tt is mondtam, ennek az eg¨¦sznek jelent?s¨¦ge lesz gazdas¨¢gunkra ¨¦s az ¨¢llamh¨¢ztart¨¢sra n¨¦zve is, ¨¦s cselekedn¨¹nk kell majd, hogy ezekkel a v¨¢ltoz¨¢sokkal szemben¨¦zz¨¹nk.
Az ?tvenedik cikkely k¨¦sedelmes alkalmaz¨¢sa ¨¦s a minisztereln?k d?nt¨¦se miatt, mely szerint t¨¢vozik posztj¨¢r¨®l, ¨¦rthet?, hogy a k?vetkez? l¨¦p¨¦sekr?l sz¨®l¨® d?nt¨¦sek v¨¢ratnak magukra eg¨¦szen addig, am¨ªg a K?lts¨¦gvet¨¦si Felel?ss¨¦gi Iroda ?sszel felm¨¦ri a gazdas¨¢g helyzet¨¦t, ¨¦s az ¨²j minisztereln?k?t kinevezik.
De senki sem k¨¦telkedhet elhat¨¢roz¨¢sunkban, mely szerint meg?rizz¨¹k azt a p¨¦nz¨¹gyi stabilit¨¢st, amelyet eddig is biztos¨ªtottunk az orsz¨¢g sz¨¢m¨¢ra. Minden v¨¢llalkoz¨¢snak ¨C kicsinek vagy nagynak ¨C egy dolgot mondan¨¦k: a brit gazdas¨¢g alapjai szil¨¢rdak, rendk¨ªv¨¹l versenyk¨¦pesek vagyunk ¨¦s nyitottak az ¨¹zletre.
A harmadik ¨¦s utols¨® kih¨ªv¨¢s, melyr?l besz¨¦ltem, annak a biztos¨ªt¨¢sa, hogy az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g k¨¦pes legyen hossz¨² t¨¢v¨² gazdas¨¢gi meg¨¢llapod¨¢st k?tni Eur¨®p¨¢val, amely a lehet? legjobb felt¨¦teleket ny¨²jtja a term¨¦kek ¨¦s szolg¨¢ltat¨¢sok kereskedelme ter¨¦n.
Azt, hogy mik legyenek ezek a felt¨¦telek, k?z?sen kell meghat¨¢roznunk a korm¨¢nyban szolg¨¢l¨® koll¨¦g¨¢immal, a Konzervat¨ªv P¨¢rttal ¨¦s Parlamenttel egy¨¹tt, ¨¦s t¨¢rgyalnunk kell eur¨®pai bar¨¢tainkkal, hogy elfogadj¨¢k ezeket. A vit¨¢ban akt¨ªv szerepet k¨ªv¨¢nok v¨¢llalni, mivel szeretn¨¦m, hogy nagyszer? keresked? nemzet¨¹nk a lehet? leger?sebb gazdas¨¢gi k?tel¨¦kekkel kapcsol¨®djon eur¨®pai szomsz¨¦daihoz, ¨¦szak-amerikai bar¨¢taihoz, a Nemzetk?z?ss¨¦ghez ¨¦s fontos partnereinkhez, mint p¨¦ld¨¢ul India ¨¦s K¨ªna.
Nem szeretn¨¦m, hogy az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g h¨¢tat ford¨ªtson Eur¨®p¨¢nak vagy a vil¨¢gnak.
Lelk¨¹let¨¹nkben ¨¦s c¨¦ljainkban egyar¨¢nt egys¨¦get kell, hogy k¨¦pviselj¨¹k, ¨¦s b¨¢rhol is tal¨¢lkozunk vele, el kell, hogy ¨ªt¨¦lj¨¹k a gy?l?letet ¨¦s megosztotts¨¢got.
Az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g egy ny¨ªlt ¨¦s toler¨¢ns orsz¨¢g ¨¦s eg¨¦sz l¨¦nyemmel k¨¹zdeni fogok az¨¦rt, hogy ez ¨ªgy is maradjon.
Ma, p¨¦nz¨¹gyminiszterk¨¦nt teljes m¨¦rt¨¦kben arra a feladatra ?sszpontos¨ªtok, hogy stabilit¨¢st ¨¦s megnyugv¨¢st biztos¨ªtsak.
V¨¦gezet¨¹l, a brit n¨¦p utas¨ªt¨¢st adott sz¨¢munkra.
Sok mindent meg kell tenn¨¹nk az¨¦rt, hogy ez m?k?dj?n.
Nehezen megnyert, er?s poz¨ªci¨®nkb¨®l l¨¢tunk ennek neki.
?s b¨¢rmi is legyen a kih¨ªv¨¢s, koll¨¦g¨¢im ¨¦s ¨¦n elt?k¨¦ltek vagyunk, hogy a legjobbat tegy¨¹k az Egyes¨¹lt Kir¨¢lys¨¢g sz¨¢m¨¢ra.
Updates to this page
-
Added translation
-
First published.